Bitcoin-árfolyam a mennyben és a pokolban, kisszótár, mítoszirtás és szájbarágó - Privátbankádimenzionalishangolas.hu

Kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Mészáros R. Tamás Ahogy az ilyenkor lenni szokott, természetesen elindult a spekuláció is, és napról-napra jönnek elő vadabbnál vadabb kriptovalutaalapú befektetési termékek.

Eközben a rendszer működését aránylag kevesen látják át, és azt még ők sem tudják, hogy mennyi lehet a kriptovaluták reális értéke.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Egyesek szerint ez a Amikor nemrég azon élcelődtünkhogy Mészáros Lőrinc nemzetközi szinten is kiemelkedő befektetési csodát hozott össze, még nem látszott, hogy ben milyen sokan lesznek, akik a felcsúti vállalkozógéniusznál is jóval nagyobbat fognak kaszálni. Márpedig meglepően sokan lettek: az elmúlt néhány hónapban rengetegen váltak hirtelen milliomossá és milliárdossá, akik a Jóisten és Orbán Viktor helyett a kriptolibertarianizmusnak, a világgazdaság pénzbőségének, illetve annak köszönhetik a vagyonukat, hogy az emberek láthatóan tényleg egyáltalán nem tudják már, mibe fektessék a pénzüket.

A bitcoin nevű virtuális pénz árfolyamának brutális megugrásán meggazdagodott szerencsésekről van szó, akik néhány év-hónap alatt szedtek össze irdatlan, kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba elég ingatagnak tűnő vagyont. A korai beszállók néhány száz forintnyi befektetéssel csinálhattak tízmilliókat, a legnagyobb játékosok dollármilliárdokkal egyenértékű bitcoinnal rendelkeznek.

A nyertesek pedig jórészt nem befektetők és különösen nem a szó klasszikus értelmében vett pénzemberek. Hanem az állami kontroll nélküli világról ábrándozó pénzügyi szabadságharcos nördök, akik algoritmusokkal akarják felváltani a pénzvilág irányítóit és cápáit, a bankokat és az államot.

Kriptovaluta hasznos

Hogy ez mennyire reális, azt egyelőre nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy a bitcoinnak illetve az amögött álló technológiának tartós és jelentős hatása lesz az életünkre. Ha másért nem is, azért mindenképpen, mert az alternatív pénzügyi rendszer értéke az utóbbi hónapokban hatalmasra nőtt, valóságos aranyláz lett úrrá a piacon.

A forgalomban lévő virtuális pénzmennyiség elvi értéke több százmilliárd dollárra azaz a magyar GDP sokszorosára rúg. A nördök és drogdílerek játszóteréből pedig elérhető befektetési piac lett, ahol ezerrel megy a spekuláció, és amiből a teljesen elszállt árak ellenére mindenki akar egy falatot. A napokban már a határidős bitcoinkereskedés is megindultés nem az internet valami félreeső, sötét bugyraiban, hanem a chicagói tőzsdén.

Hogyan vásárolhatok Bitcoin Cash (BCH) tokent

De van már jelzálog-bitcoinozás és bitcoin-jelzálog is, a spekulánsok jó része hitelből üzletel. A pénzvilág fogaskerekei az extraprofit reménye láttán azonnal beindultak, és manapság már szinte minden nap megjelenik egy új, bitcoinhoz kapcsolódó spekulatív pénzügyi termék. Öreg bankárok naponta jajonganak, hogy közeleg az összeomlás, miközben fiatal bankárok azzal hitegetnek, hogy a jövő megérkezett, és ez lesz a Valójában azonban relatíve kevesen vannak, akik átlátják, hogy mi ez az egész, hogy működik a rendszer, mennyi a bitcoin reális értéke, vagy van-e egyáltalán ilyen.

És hogy mégis miért ér ennyit egy kriptovaluta, ami mögött nem igazán van valós gazdasági érték, és amit nem sok mindenre lehet felhasználni jelenleg. Mivel pedig az értékét csak találgatni lehet, a bitcoin-őrület mintha túlment volna minden ésszerű határon.

A pesszimista verzió szerint a pénzvilág megújítása helyett egy klasszikus befektetési lufit sikerült fújni, ami bármelyik kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba kipukkadhat, sokmillió dollárnyi valós vagyont elpusztítva.

De mi a fene ez az egész? Ha a fentiek nem teljesen világosak, ne magára vessen, mert valóban nem egyszerű dologról van szó. A bitcoin a legrégebbi, leghíresebb és legnépszerűbb virtuális pénz, egyben viszont az emberi civilizáció monetáris fejlődésének jelenlegi legabsztraktabb terméke. A kirptovaluta koncepciójával kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba Satoshi Nakomoto álnevű valaki vagy valakik ban, az amerikai pénzügyi válság kitörése után állt elő.

Az, hogy ki vagy kik Satoshi Nakamoto, még nem derült ki, bár kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba potenciális Nakamoto-jelölt van. Nakamoto a bitcoin megalkotása után nem sokkal kvázi visszavonult, és másokra hagyta a projektet. A kiindulópont az volt, hogy az kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba jegybank, a Federal Reserve, a kereskedelmi bankok, illetve maga az állam kereskedjek-e bitcoinnal manipulatív szervezetek, ezért a pénzügyeket fel kell szabadítani az ő befolyásuk és hatalmuk alól.

A libertárius eszmékből táplálkozó elképzelés központi problémája, hogy a modern készpénz és számlapénz értékét az adja, hogy az állam, illetve a jegybank garantálja ennek az értékét, és általában véve a pénzrendszer működése és stabilitása az állam és a bankok iránti olykor kényszerű bizalmon alapul. Ugyanakkor az államok és jegybankjaik hajlamosak visszaélni ezzel a bizalommal, és össze-vissza manipulálni a pénz mennyiségét, értékét, felhasználhatóságát.

Miközben a pénz használata amúgy elég költséges és bonyolult dolog, és a legtöbb esetben közvetítőket igényel: bankokat, pénzváltókat, stb. Ennek a kiküszöbölésére Nakamoto megalkotta a virtuális, központi hatalom, manipuláció és közvetítők nélküli pénz tervét, ahol nincsen központi bank és más pénzintézetek, hanem a vásárlók és árusok közvetlenül egymással végezhetnek internetes tranzakciókat, peer-to-peer rendszerben, ahogy mondjuk a BitTorrent is működik.

Ez lett a bitcoin, az első kriptovaluta, ahol a kripto a kriptográfiát, azaz a titkosítást jelenti, amire a rendszer épül. Ami a dolog prófétái szerint egy teljesen igazságos és részrehajlásmentes A virtuális pénz önmagában persze még nem volt újdonság, ilyenek bőven voltak már korábban is. A nagy dolog az volt, hogy a feltaláló kriptográfiai megoldások beiktatásával megoldotta, hogy ne lehessen hamisítani, illetve többször elkölteni a virtuális pénzt.

Ez utóbbi probléma abból adódik, hogy míg egy fizikai ügyletnél készpénz vagy fémpénz cserél gazdát, addig a virtuális tranzakcióknál csak adathalmazok.

Bitcoin-árfolyam a mennyben és a pokolban, kisszótár, mítoszirtás és szájbarágó

Ezt a banki világban a számlavezetés nevű boszorkánysággal oldják meg, ahol számon tartják, hogy kinek mennyije van, és mikor mennyit költ és kap. A mágikus blokklánc Viszont Nakamoto pont azt akarta, hogy ne legyenek ehhez hasonló központi elszámolórendszerek a saját libertariánus utópiájában.

Úgyhogy létrehozta a blokkláncot, amelyben központi elszámolás helyett egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat. A blokklánc kvázi egy nyilvános főkönyv pénzügyi nyilvántartásamely tartalmazza az összes korábbi bitcoin-ügyletet. Amikor valaki megindít egy bitcoin-átutalást, akkor a program először titkosítja ennek adatait, majd ezt az információcsomagot kiküldi a bitcoin-hálózatba, a hálózatban résztvevő számítógépek ellenőrzik az adatokat, és ha rendben van a csomag, megerősítik a tranzakció megtörténtét.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Erről a blokkláncról a hálózat minden résztvevője tárol egy kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba, és minden változtatást automatikusan megkap a rendszer összes gépe. A blokklánc alapján tudják ellenőrizni, hogy melyik számlához címhez mennyi pénz tartozik, melyik bitcoin mikor és melyik címek között cserélt gazdát, stb. A láncot úgynevezett bányászok építik: ők a rendszert alkotó gépek, amelyek erőforrásaikat arra használják fel, hogy megoldják a blokklánc bővítéséhez szükséges bonyolult titkosítási műveleteket.

Ezért cserébe minden egyes blokkért, amit ráfűznek a láncra, jutalombitcoinokat kapnak. Így keletkezik az új pénz a rendszerben. Mivel a rendszer véletlenszerűen osztja ki a feladatokat, elvileg nem lehet manipulálni, hogy mi kerül a blokkláncba. Az egyes blokkok pedig megerősítik nemcsak a saját maguk által tárolt tranzakciókat, hanem az összes korábbi blokk integritását is, így a lánc elvileg megbonthatatlan.

Tehát nem lehet belőle törölni, csak új tranzakciókat létrehozni. Persze elméletben nem meghekkelhetetlen egy ilyen rendszer sem, de kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba elképesztő erőforrásokat igényelne.

Akinek meg a rendelkezésére állnak ezek a kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba kapacitások, az éppen elég pénzt tud csinálni "legális" bányászattal, mig a blokklánc hekkelése az egész rendszert összedönthetné, és ezáltal magát a hekkelést is értelmetlenné tenné. Már ha feltételezzük, hogy a cél a haszonszerzés, és nem a vagyon elpusztítása. Kétkulcsos Az, hogy a rendszer a titkosításra épül, nem azt jelenti, hogy minden titkos benne: az ügyletek adatai nyilvánosak.

Persze ezt nem úgy kell elképzelni, mintha kitennék a netre az ember bankszámlakivonatát: a blokkláncban az utalások virtuális címei szerepelnek, viszont az, hogy ezek a címet kiket takarnak, nem nyilvános.

Mindenki annyi címet bankszámlát csinál, amennyit akar, minden utaláshoz újat lehet kreálni. Így a valós tulaj nehezen régi kriptokereskedési oldalak, bár ez sem jelent teljes anonimitást: már elkaptak jó pár, bitcoinnal üzletelő drogdílert. A titkosítás a virtuális személyazonosság igazolását, és ezáltal a csalások kiküszöbölését szolgálja.

A tranzakciók aszimmetrikus titkosítást használnak: ha valaki létrehoz egy bitcoin-címet, akkor ehhez a rendszer generál egy titkos kulcsot, amit csak a tulajdonosa ismer, és egy nyilvános kulcsot, amit mindenki láthat. Ez két hosszú, egyedi kód, amelyek között matematikai összefüggés van.

Egy hónap alatt 61 milliárdot keresett a rejtélyes kereskedő

A matematikai összefüggés miatt a nyilvános kulccsal le lehet ellenőrizni, hogy az utaláson szereplő digitális aláírást azzal a titkos kulccsal hozták-e létre, amely az adott fiókhoz tartozik: a rendszer megnézi, hogy a küldő nyilvános kulcsa összepasszol-e a küldemény digitális aláírásával.

Ha igen, jóváhagyja az utalást. Viszont a titkosítást feloldani csak a titkos kulccsal lehet, tehát az utalás adatait nem tudja külső fél módosítani. Ahogy a fogadó nyilvános kulcsát is csak az ő titkos kulcsa nyitja. Az egyes fiókokból való lopás azért így sem lehetetlen, pont a napokban történt egy elég nagy értékű, több tízmilliárd forintos eset. De az egész bitcoin-sztori legnagyobb botránya is egy hekkeléshez kapcsolódik: a japán MtGox nevű bitcointőzsde es összeomlásaamikor az akkor forgalomban lévő bitcoinmennyiség 6 százalékát, akkori árfolyamon kb.

Az ügy azóta sem oldódott meg. Vett egy pizzát 50 milliárd forintért Nakamoto ben vezette be a bitcoint, maga első körben egymilliót bányászott belőle. Ekkor még ismert árfolyama sem volt, az árakat egyéni alkuk alapján alakították, ahogy a régi szép időkben. Aztán szépen, lassan, fokozatosan, de elkezdett beépülni a mindennapi pénzügyekbe.

Valaki közel millió forintot fizetett egy digitális kőszikláért Portfolio A JPEG formátumú sziklakép az úgynevezett Etherrock gyűjtemény része, amelyekből összesen darab létezik. Emellett más jellegű digitális alkotások is népszerűek mostanában, mint a pingvinek, de a Visa is közel 45 millió forintot fizetett egy NFT-ért. A digitális kősziklák vagy hivatalos nevükön Etherrock-ok valójában rajzolt JPEG formátumú képek, amelyeket az ethereum blokkláncon hoztak létre. Az Etherrock kollekció alatt összesen darab digitális kőszikla található, amelyeket még ben készítettek el, így a legrégibb NFT-k közé tartoznak.

Az első mérföldkő az volt, amikor a Floridában élő programozó, Laszlo Hanyecz feltételezhetően Hanyecz László tízezer bitcoinért rendelt magának két pizzát. Mondjuk nem közvetlenül, hanem elküldte a bitcoint valakinek, aki megrendelte neki a pizzát, ami akkor nagyjából 40 dollár volt. A közvetítő nem sokkal később dollárért adott túl a bitcoinvagyonon. Vélhetően ma mindketten verik a fejüket a falba: tízezer bitcoin ma több mint 50 milliárd forintot ér.

Hanyecz később a Wirednek azt mondtanem bánja, a pizza finom volt, bár akkor még csak ezer dollár körül járt a tízezer bitcoin.

  1. Bitcoin-árfolyam a mennyben és a pokolban, kisszótár, mítoszirtás és szájbarágó - Privátbankádimenzionalishangolas.hu
  2. Tippek a kriptovaluta napi kereskedéshez
  3. A kriptovaluta kereskedésének legjobb módjai
  4. Flippening Mitől kriptó a kriptó?
  5. Zero adók a Bitcoin számára El Salvadorban | A bálnák mozoghatnak - Bitcoin és kriptovaluta hírek
  6. Bitcoin határidős kereskedés élőben

Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a pizzavásárlás lavinát indított el, ám az tény, hogy azóta elég nagy változások zajlottak le a kriptovalutavilágban. Ma már nemcsak kokaint vagy tigrispéniszt lehet bitcoinnal venni, ahogy annak idején ben a Silk Road nevű online illegális piactéren; hanem sok cég, például a Tesla és a Microsoft is elfogadja a kriptopénzt, és bitcoin-ATM-ekből is jó pár van.

Elindult a kísérlet, mától hivatalos fizetőeszköz a bitcoin a világ egyik országában - dimenzionalishangolas.hu

Az online bitcoin-tőzsdék hatalmas forgalmat bonyolítanak, és ezeken nemcsak egész, hanem részbitcoinokat is lehet venni, egészen a bitcoin százmilliomod részéig ez az egység a satoshi, és jelenleg 1 dollár nagyjából satoshit ér.

Ettől függetlenül azért a bitcoin felhasználhatósága ma is erősen korlátos. Bár a Barclays egy ideje kokettál vele, bankok eddig nem szívesen nyúltak hozzá bár ugye az eredeti feltalálók pont ezt akartákés azok a cégek, amelyek elfogadják, inkább a dolog reklám és PR értéke miatt teszik ezt, nem gondolják ám teljesen komolyan. Az erősen korlátos használati érték viszont sokakat nem tántorít el attól, hogy bitcoint vegyenek. Ezt a bitcoin-amerikai dollár árfolyam hűen tükrözi: a pizzavásárlás idején még nagyjából semmi értéke nem volt a bitcoinnak, nem sokkal, később elején egy amerikai dollárt ért, nyarán tízet, nyarán százat, idén év elejére több mint ezret, őszre ötezret, november végén átlépte a tízezres határt, az utóbbi napokban pedig ezer dollár kb.

Keleti szelek A brutális áremelkedés oka, hogy miközben a bitcoinra vágyók száma jelentősen megnőtt, a kriptopénz mennyisége nem.

Elindult a kísérlet, mától hivatalos fizetőeszköz a bitcoin a világ egyik országában Portfolio A kezdeményezés támogatói szerint a lépés csökkenti a külföldről hazaküldött dollármilliárdok jutalékköltségét, de a kritikusok szerint a kísérlet a pénzmosást is elősegítheti. A fiatal, karizmatikus és népszerű elnök, Nayib Bukele által vezetett terv célja, hogy a salvadoriak évente közel millió dollárt takaríthassanak meg, amelyet a főként az Egyesült Államokból hazaküldött átutalások jutalékai jelentik. Csak tavaly a Salvadorba irányuló hazaátutalások csaknem 6 milliárd dollárt tettek ki, ami a bruttó hazai termék GDP 23 százaléka, ami az egyik legmagasabb arány világon.

A keresletet alapvetően három csoport hajtja: A japán kormány hozzáállása mögött az az elképzelés, hogy a gyors adaptációval a szigetország a remény szerint a fintech, azaz a pénzügyi technológia feltörekvő ágazatának egyik központjává válhat.

Az utóbbi időben egyébként leginkább a japánok hajtják az árakata japán tőzsdéken a legtöbb vásárló helyi magánbefektető, a legtöbb eladó kínai bányász.

Egy hónap alatt 61 milliárdot keresett a rejtélyes kereskedő

A Coin Trade egyik alkalmazottja bemutatja, hogy okostelefonnal hogyan szerezhet be bitcoinokat egy bitcoin ATM-ből Tokióban, Satoshi Nakamoto ugyanis úgy programozta a rendszert, hogy a bitcoin bányászás idővel egyre nehezebbé válik, illetve a bányászoknak kiutalt jutalom, azaz a pénzteremtés üteme egyre csökken. Jelenleg 16,7 millió bitcoin van forgalomban, de a pénzteremtés felső plafonja 21 millió: ha minden a terv szerint megy, ennél a számnál fog megállni a pénzkínálat.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Ennek az az oka, hogy Nakamoto részben pont az inflációt akarta kiiktatni, illetve egész pontosan kontrollált keretek közé zárni a kriptopénzével, ennek a legegyszerűbb módja pedig a pénz mennyiségének radikális korlátozása. Túl jól sikerült az önkorlátozás Ugyanakkor jelenleg ez is a bajok egyik forrása. Kicsit olyan most a bitcoin, mint az aranypénz volt annak idején: mindenkinek ez kell, de a mennyisége fix, úgyhogy az ára növekszik.

Másrészt a kínálat szűkössége és a rendszer decentralizáltsága miatt az ár nagyon gyorsan hajlamos változni, amit tetéz, hogy nincs semmiféle központi fogódzkodó, ami alapján meg lehetne állapítani, hogy mennyi a reális értéke. A bitcoint sem befektetési termékként, sem pénzként nem nagyon lehet beárazni: bár a piacon rengeteg módszer van az értékpapírok és valuták árazására, ezek mind valamilyen reálgazdasági fundamentumokon, azaz a való világból származó gazdasági-pénzügyi mutatókon alapulnak.

A bitcoin esetében ilyenek nincsenek, legfeljebb egy ígéret, hogy a jövőben majd lesznek.

Valaki közel 400 millió forintot fizetett egy digitális kőszikláért

Ráadásul még azt se nagyon lehet mondani, hogy a bitcoinnak lenne egyáltalán hivatalos dollárárfolyama: a különböző bitcointőzsdéken eltérő áron lehet hozzájutni kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba bitcoinhoz és a satoshihoz, néha több száz vagy több ezer dollár eltérés is lehet.

Ezek miatt a bitcoin hiába akarja leváltani a jelenleg forgalomban lévő, klasszikus pénzeket, erre jelenleg lényegében képtelen.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Kicsit sarkítva, a pénznek három fő funkciója van: értékmérő, fizetési eszköz és elszámolási eszköz. A bitcoin ezek közül jelenlegi formájában egyikre sem nagyon jó: mivel árfolyama rettenetesen ugrál, nehéz vele értéket mérni; és a jelenlegi állapotában fizetésre is badarság lenne használni, hiszen amit ma megveszünk egy bitcoinért, az lehet, hogy holnap már fél bitcoinért is elérhető lesz.

Elindult a kísérlet, mától hivatalos fizetőeszköz a bitcoin a világ egyik országában

Ugyanezért elszámolásra sem lenne jó használni: ha valaki év elején bitcoin-hitelt vett volna fel, azt most agyonnyomná a törlesztés, ha pedig sok ilyen szerencsétlen ember lenne, akkor újra lejátszódna a as hitelválság. Elég csak visszagondolni a hazai devizahiteles mizériákra.

Egy normális valuta esetében ha ilyen kilengések történnének, akkor a központi bank megpróbálná stabilizálni a helyzetet a kamatok és a pénzmennyiség kontrollján keresztül; de a bitcoin pont ezt akarta kiiktatni.

Ez sikerült is, de a várakozásokkal ellentétben a piacon egyelőre messze nem állt be az önszabályozó egyensúly, amit az alkotó várt. Ehhez kapcsolódik az is, hogy mivel a bitcoin a világ legtöbb országában jogilag kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba zóna, a vevők nem kapnak olyan törvényi védelmet, mint amilyenre egy átlagos devizaügylet vagy tőzsdei vásárlás esetén, tehát ha átvernek valakit, az csak magára vethet.

Az államtól való függetlenséggel nemcsak az állami szabályozás hátrányait, hanem előnyeit is bukja az ember.

  • Kriptovaluta demó kereskedési alkalmazás
  • Index - Gazdaság - Beteszel forintot, hat év múlva kidob 5 milliót, mi az?
  • Legjobb kurzus a kriptovaluta befektetésről
  • Tech: Bronzszobrot kapott a bitcoin ismeretlen alapítója Óbudán | dimenzionalishangolas.hu
  • A Bitcoin hálózaton jelenleg nem tudunk szofisztikált okosszerződéseket futtatni, ezért különböző módszerekkel átvitték a bitcoint más hálózatokra.
  • Kriptovaluta jelenlegi befektetés a befektetéssel együtt
  • Valaki közel millió forintot fizetett egy digitális kőszikláért - dimenzionalishangolas.hu

Jól jártak, de mennyire? A jelenben viszont néhányan hatalmasat kaszáltak a bitcoin menetelésén, legalábbis virtuálisan. A jó időben beszállók akár egy dolláros kb. De akik előtt szereztek bitcoint, azok még ennek is sokszorosát kaszálhatták: ben, a kezdeti időkben ugyanis jóval egy dollár alatt volt a bitcoin előállítási költsége. A bitcoin sikerének farvizén pedig kismillió újabb, blokklánc-technológián alapuló kriptovaluta indult az utóbbi időben, és ezek is elképesztő nyereségeket könyveltek el, többek még a bitcoinnál is nagyobb pluszban állnak.

Ezek közül legutóbb az Ethereumról irtunk részletesen. Az, hogy pontosan hányan és mennyit kerestek a dolgon, pont a bitcoin decentralizált és anonimitásra törekvő jellege miatt nehéz megmondani.

Mindenesetre a Bloomberg nemrég arra jutotthogy a bitcoinpiac 40 százaléka, mai árfolyamon mintegy milliárd dollár mindössze ezer ember kezében van. Ezzel két potenciális gond van. Egy nagyobb eladási hullám viszont gyors és jelentős árfolyamesést idézhet elő, ami miatt óvatosnak kell lenniük, ha nem akarják rögtön lenullázni befektetésüket. Azaz technikailag lehetséges, hogy pár vagy pár tucat ember tudja manipulálni az egész piacot.

De ugyanígy hatalmas hatással volt az egész piacra, hogy az utóbbi időben beszálltak a nagybefektetők, ez is alapjában változtatta meg a játékot.

A bitcoin pont az ilyen rendszerszintű manipuláció lehetőségét akarta kiküszöbölni. A kriptovaluta tehát jelenlegi állapotában egyik kitűzött céljának elérésére sem kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba nem képes pénzként funkcionálni, és nem hozta el a központosítás- és beavatkozásmentes libertárius nirvanát sem.

De ez igazából annak fényében nem meglepő, hogy Satoshi Nakamoto eredeti kiáltványában. Erről később.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

Ki tudja hol áll meg Ám hiába riogat azzal a világ központi bankjainak nagy részehogy hatalmas gondok lehetnek a rendszerrel, a piaci optimizmus vagy csordaszellem nem fújt ki, sőt. December elején megindult a határidős bitcoinkereskedés, először a chicagói tőzsdét üzemeltető CBOE, hétfőn pedig a világ legnagyobb határidős piacát működtető CME platformján.

Bronzszobrot kapott a bitcoin ismeretlen alapítója Óbudán

A határidős ügylet azt jelenti, hogy a tőzsdén olyan dealt lehet kötni, amely a jövőben teljesül: ma megállapodok valakivel, hogy három hónap múlva veszek három bitcoint, mégpedig 45 ezer dollárért. Tehát gyakorlatilag az ember a bitcoin árfolyamának mozgására fogad: a fenti példa esetén akkor jönnék ki pluszban a dologból, ha három hónap múlva a bitcoin értéke 15 ezer dollárnál magasabb lenne; ha pedig alacsonyabb, akkor buknék.

Valójában egyébként meg sem kell venni a bitcoint, az egész üzlet dollárban folyik, a bitcoin árfolyama csak az üzlet referenciaértéke. Mondani sem kell, hogy ez milyen kockázatos játék egy olyan valuta esetében, ami néhány napos távlatban képes bemutatni 20 százalék körüli ingadozásokat.

kereskedő 400 milliót tesz be bitcoinba

A határidős piac mindenesetre további emelkedést vár: az első napokban az opciós ár kétezer dollárral haladta meg a valós árfolyamot ; bár azóta prémium mértéke csökkent, az ügyletek átlagos ára még mindig pluszban van a valós árfolyamhoz képest.